A vadkárbecslési eljárásban a jegyző által kirendelhető szakértőt illetőleg számtalan esetben keresnek meg minket az önkormányzatok, illetve a jegyzői hivatalok. A vadkárbecslési eljárásban fontos, hogy ragaszkodjunk a megfelelő szakértőhöz. Közigazgatási eljárásban (tehát a jegyzői vadkárbecslésnél) csak igazságügyi szakértő rendelhető ki, akinek van a megfelelő szakterületre (mezőgazdasági vadkár illetve erdei vadkár) szakértői kompetenciája, bejegyzése. Az interneten elérhető a szakértők adatbázisa a www.miszk.hu oldalon keresztül. Igazságügyi szakértő hiányában (de csak tényleges hiányában) elfogadható a VM-nál bejegyzett a fenti szakterületekkel rendelkező szakértő is. Ha a szakértő kérdésében hibázunk, illetve hagyjuk hogy ne a megfelelő szakértőt rendeljék ki, úgy egyezség hiányában bírósági szakaszba került ügynél jelentős hátrányba kerülünk.
A becslési módszereket tekintve is vannak olyan elvárások, melyekre jobb ha odafigyelünk....
pati írta:
Az lenne a kérdésem, hogy a vadkárbecslésnél alkalmazható-e kármegosztás, ha igen, milyen mértékben.
A jogszabályi 95-5% kármegosztástól el lehet térni, abban az esetben, ha a károsult olyan magatartást, tevékenységet folytatott, mely elősegítette a vadkár keletkezését. Gondolok itt a "vadkár termelésre" és az indukált vadkárra.
A vadkárt erősen indukálja pl.: a monokultúrás termelés (kukorica), korai tarlóhántás, elhanyagolt rágcsálóirtás, stb.
A vadkár termelés már nehezebb eset, elég tapasztaltnak kell lennie a szakértőnek, hogy ezt észrevegye és meg is állapítsa. Sajnos sok példát láttunk erre is... komoly anyagi terhet róva a vadgazdálkodóra.
Az indukált vadkárnál gyakran 50-50%-os kármegosztást javasolok, míg a vadkár termelésnél, bizonyíthatóságtól függően akár 100% is lehet a termelő részesedése.
Egy újabb kérdésem lenne.
Erdőtelepítést védő kerítés építésének költségei milyen arányban osztódnak meg a vadászatra jogosult és az erdő tulajdonos/kezelő között?
Erre az arányra van-e hatással a területen található vadlétszám, azaz, hogy a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben szereplőhöz képest több vagy kevesebb esetleg annyi vad van?
153/2009. (XI.13.) FVM rendelet 4. § (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.
(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.
Aztán a Vtv. (vadászati törvény) 79. § (2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg.
Tehát sajnos ezek szerint a vadászatra jogosult fizeti a kerítést, de csak akkor ha a vadkár más módon nem hárítható el...
Ez azóta van így, mióta kijött az új erdőtörvény végrehajtási rendelete, ami megérne egy alkotmánybírósági felülvizsgálatot...
Korábban a BH P484/2002. rendelkezése szerint jártak el, ahol a költségeket 50-50%-ban kell viselni.
Ha a vadállomány sűrűsége nagyobb, mint amit az üzemterv tartalmaz, az gáz...mert nem megfelelő szinten tartod az állományt és ezért fokozódhat a vadkár...
Üdvözöllek.Egy békésmegyei vadásztársaság hiv. vadásza vagyok. Területünkön 600 hektár napraforgó ültetvény van,amit sajnos a nyúl is látogat. 30 db kilövésre kaptunk engedélyt(vadkárelháritás cimszóval). Kb. 50-60 hektáron van rágás. A többit sikerült megvédenünk. A tulajdonossal egyszer találkoztunk a területen,akkor is fenyegetőzött. Ezek azt várják,hogy lőjjünk le minden nyulat ami él és mozog,de ők semmit sem tesznek a kár elkerülése végett,pedig én úgy tudom,hogy a törvény 50-50%-ban előirja a védekezést. Mit tanácsolsz,ha eldurvulna a helyzet. Válaszodat előre is köszönöm.
A mezei nyúl szerencsére csak rövid ideig károsítja a napraforgót, így, még ha nagyon fáradságos munkával is, de megőrizhető. Célszerű a védekezést (riasztást) a táplálkozási időszakra időzíteni (este). A Vtv. és a Vhr. valóban előír közreműködési kötelezettséget a földhasználó számára, azonban sajnos nem nevesíti azt...
Az ő szemléletük valóban sarkos és nem evilági, ha azt várják lőjetek le minden nyulat a területen... A vadkárelhárításban fontos szerepe van a dokumentációnak is: írásban értesítsétek a földhasználót a keletkezett vadkárról és hívjátok fel tevékeny együttműködésre (tértivevénnyel), A ti munkátokat a hivatásos vadász naplójában és a vadászati beírókönyvbe is dokumentáljátok (ki, mikor, mennyi ideig, stb.) A kirendelt szakértő ezek alapján tud a kármegosztásról dönteni...
Megjegyzem, ha a földhasználó nem gondoskodik előzetes vadkárbecslésről, akkor a későbbiekben már nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi okozta a napraforgóban keletkezett tőszámhiányt, vagy tősarjadzást.
Próbáljátok megkeresni a közös nevezőt és ha lehet elkerülni a peres eljárást. Kártérítési kötelezettségetek lesz, ha kezdeményezi időben a kárbecslést és a per elég költséges. Természetesen, ha elrugaszkodik a realitásoktól, akkor nincs mit tenni...
Remélem tudtam neked segíteni, ha maradt nyitott kérdés írj nyugodtan.
Köszönöm eddigi válaszod. Azt szeretném még kérdezni,hogy a kár észlelésétől mennyi idő után kell kárszakértőt hivni,mert a tulaj saját maga akar szakértőt kérni,de még nem tette meg. És már elltelt kb. 1 hét. És,ha nem tudunk megállapodni,a vadásztársaság idényen kivül kilőtt nyulait és azok szaporulatait ki tériti meg. Vagy az is minket terhel meg a vadkár is? A naplóba és a beiró könyvbe is dokumentálva van minden egyes kimenet. Remélem nem okozok nagy gondot kérdéseimmel.
Azért van az oldalunkon fórum, hogy az ilyen jellegű kérdésekre válaszoljunk és segítsünk. Tehát csak nyugodtan...
A jogszabály szerint a kár észlelését követően haladéktalanul értesíteni kell a vadászatra jogosultat. Ha békés a viszony és megfelelő emberi kapcsolat van a felek között, akkor nem kell a jegyzői eljárást feltétlenül lefolytatni. Ekkor is célszerű szakértőt hívni, azonban a feleknek egyformán el kell fogadni a szakértő személyét. Jegyzői eljárásban a jegyző rendeli ki a szakértőt (erről a GyIK-ben olvashatsz részletesen). Az ügyfél (földhasználó) javaslatot tehet a szakértő személyére, azonban meg kell felelnie a jogszabályi kritériumoknak...
A vadkárért a szakértő által meghatározott mértékben Ti vagytok a felelősek. A vadkárelhárítás során kilőtt nyulak értékét (bérvadászati érték) én levonnám a kárértékből, hiszen az elmaradt haszonként jelentkezik nálatok. Sajnos ez nem bevett gyakorlat, pedig jogszerű volna. A szaporulat értéke kényes dolog, hiszen ismerni kell a területre vonatkozó felnevelt szaporulat arányát, stb., tehát nem igazán kivitelezhető.
A napraforgó nemrég bújt ki (legalábbis mifelénk), tehát van még ideje a földhasználónak a kárbecslési eljárás megindítására. A kárt okozó vadfaj kárképét (jelen esetben a mezei nyúlét) egy idő után nem lehet biztonsággal beazonosítani. Erre neki kell odafigyelnie. Ha a nyomok és a rágáskép eltűnik, a kár okozója beazonosíthatatlan lesz.
Üdvözöllek. Bocs,hogy megint zavarlak. 600-hektár napraforgóban 8-hektáron lett kár. 1,3 millió forintot követel a tulajdonos. Ki is hivott egy kárszakértőt,de a vadászatra jogosultat ki sem hivták a területre és úgy fényképesztek és igy állapitották meg a kárt,hogy mi jelen sem voltunk. Mutogatot a tulajdonos fényképeket,de honnan tudjam,hogy azok hol készültel,mert nem beazonosithatóak. És volt állitólag pár hektáron rávetés a régire ilyenkor mi a teendő. A napraforgó már térdig ér mit tegyünk szerinted?? Kérjünk a jegyzőtől másik szakértőt??
Ha jól értem, akkor a földhasználó magánszakértőt kért fel, aki adott neki egy szakvéleményt.
A vadkárbecslési eljárás háromféle képen folyhat le:
1.) Egyezségi szakasz: a földhasználó a kár keletkezéséről értesíti a vadászatra jogosultat és közös nevezőre jutnak 8 napon belül. Közösen kérhetnek fel kárszakértőt (aki bárki lehet, bármilyen végzettséggel, a lényeg a mindkét fél felőli bizalom), vagy egyszerűen egyezséget kötnek.
2.) Az 1.) esetben nem jött létre egyezség, úgy a FÖLDHASZNÁLÓ (csak Ő) közigazgatási hatósági eljárás keretében kérheti a területileg illetékes jegyzőt a vadkárbecslési eljárás lefolytatására. A jegyző a Ket. szerint (2004. évi CXL. törvény) rendelhet csak ki szakértőt (csak igazságügyi szakértőt). A jegyző értesít benneteket is, mert köteles ezt megtenni, de nem kell részt vennetek a becslésen. A szakértő díját az ügyfél (a földhasználó) fizeti. A jegyző a szakvélemény alapján megkísérli az egyezség létrehozását. Ha ez sem sikerül, akkor a földhasználó (csak Ő) 30 napon belül mehet bíróságra.
3.) A földhasználó közvetlenül a bíróságtól kéri a kárának megtérítését. Ilyenkor keresetet és előzetes bizonyítási indítványt nyújt be és a bíróság rendel ki igazságügyi szakértőt.
A Ti esetetekben egyik sem történt még meg, tehát nincs mit követelni egyenlőre. A keletkezett kárt a nektek felróható mértékben meg kell téríteni, de ez még odébb van. Azt sem tudom, mi alapján állapított meg most kárértéket a szakértő??? Most csak előzetes kárfelmérés lehetett volna, a kárértéket az aratás előtt meghatározott terméshozammal lehet kiszámítani.
Tehát azt tanácsolom, üljetek le a földhasználóval és beszéljétek át ezt a dolgot. Próbáljátok felvilágosítani, hogy mi az eljárás rendes menete. Fő szempont a békesség!
A tulajdonos elénk rakott egy papirt amin a vetést a vetőmagot a vegyszerezést és az üzemanyag árát követeli egyenlőre,aminek az értéke 8 hektárra 1.3millió. Ez jogos?
Ez így nem egészen...
Megegyezés kérdése. De ha valóban újravetette a 8ha-t, amit nehezen tudok elképzelni, akkor ezeknek a költségeknek max. a 95%-a a tiétek, de hangsúlyozom, csak egyesség esetén. Nem diktálhat senki sem, nem kényszeríthet benneteket bele egyezségbe sem.
Akkor lenne értelme az újravetésnek, ha a 8ha összefüggő terület. Ez mezei nyúl kárnál elég elképzelhetetlen...
ha-onként 20-25.000,-Ft/ha a magágykészítés, tárcsázás, vetés, vetőmagszállítás, vegyszerezés. Ehhez jön a vetőmag ára és a vegyszer ára... Nagyon sokallom az 1,3 millió Ft-os összeget...
Szerkesztette: vzoltan - 2011-05-25 19:11
Látom jó tanácsokkal el tudja látni a vadásztársaság emberét,de legalább ez a vadőr aki írt önnek,megtesz mindent amit megtehet!Én egy földtulajdonos vagyok kertészetem van, ami kb 13 Ha és karfiolt,káposztát ,paprikát teremlek rajta és nem birok a nyulakkal.Annyira el van szaporodva a kertészetemben,hogy milliós károkat okoz.Hiába szóltam a vadásztársaságnak semmit sem tesznek ellene!Én megtettem sok mindent,körbe is van kerítve, vadriasztó szert alkalmaztam a kerítésnél.Egész éjjel kergetem az épp elültetett területről a nyulakat!Mikor mondom Vt-nek,hogy vadkárt fizessenek erre az a válasz,hogy nincs pénzük!Ha jól tudom,akkor már kerítésnek sem kell lenni,hogy az 5% feletti vadkárért fizetniük illene!? Mely hatóságnál kezdeményezhetem ,hogy kötelezzék a vadásztársaságot a kár megelőzésére,és valójában meg is történjen a vadkárelhárító vadászat,ne csak papíron legyen ez meg!?Egyébkén Szabolcs-Szatmár Bereg megyében van ez a problémás galeri!
Mi mindenkinek igyekszünk a tudásunkhoz és tapasztalatunkhoz igazodó jó és hasznos tanácsokkal szolgálni. Az Ön esetében nem lehet a vadkár meg nem térítés indoka az, hogy a Vt.-nek nincs pénze! A vadászat nem szociális juttatás, így aki vadásztársasági tag, annak számolni kell annak anyagi vonzataival is. Itt elsősorban a vadkárfizetésre gondolok. A vadkár térítését szabályozó jogszabályok a keletkezett vadkárérték 95%-ának megtérítését irják elő a vadászatra jogosultnak. Ettől csak akkor térünk el, ha a vadkár keletkezése a földhasználónak felróható (nem a rendes gazda gondosságával jár el), illetve a vadkármegelőzési kötelességét nem teljesítette. Ez az Ön esetében természetesen messzemenőleg nem áll fent, amennyiben a leírtak szerint jár, járt el.
Első lépésként értesítse a vadászatra jogosultat (írásban, tértivevénnyel), hogy a földjén vadkár keletkezett. Az átvételt követő 8 nap után indítson vadkárbecslési eljárást a területileg illetékes Önkormányzat Jegyzőjénél. Kérje a jegyzőt, hogy a hatályos jogszabály szerint rendeljen ki szakértőt (csak igazságügyi szakértő, mezőgazdasági vadkár szakterülettel).
Párhuzamosan nyújtson be kérelmet a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Kormányhivatalban működő MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és halászati hatóságához állományszabályozó vadászat elrendelésére.
Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, úgy mielőbb forduljon bírósághoz és kérje a kárának megtéríttetését.
Egyenlőre köszönöm a segítségét ,jövő héten elindítom a leírtakat. Csak az egyik kérdésemre nem kaptam választ, ha megtenné és válaszolna ! Amelyik úgy szólt ,hogy nem kell a gazdálkodónak körbe keríteni a földjét akkor is köteles a Vt. fizetni ha 5% felett van a vadkárt? Nem hivatkozhatnak a kerítésre ,hogy van vagy nincs!? Mert az én esetemben már az is ok volt,hogy nem jó kerítés van kihúzva,mert nem elég a 160cm ,meg nem csirkehálós a drót ! Meg faggattak,hogy van e luk a dróton,mondom a nagy tudásúaknak,hogy a dróton nagyon sok luk van egyértelmű ,erre egyből azt mondták,hogy ez az én hibám,és így én vagyok a felelős!Mondtam a Vt szakembereinek,hogy mutassanak olyan drótkerítést amely nem lukas,erre bepirult arccal hebegtek -habogtak !
A válaszomban mindjárt az elején kitértem arra, hogy a vadászatra jogosult köteles a keletkezett vadkár értékének 95%-át megtéríteni. A kerítésre vonatkozólag nincs kötelezettségi előírás egyik jogszabályban sem. Az, hogy Ön bekerítette sokat tett a vadkár megelőzéséért. Az 5% feletti vadkárt nem értem igazán....
Szerintem tévesen értelmezik a jogszabályt... nem az 5% feletti kárt kell megtéríteni, hanem a keletkezett vadkár 95%-át, tehát a földhasználónak a keletkezett vadkár 5%-át kell eltűrnie.
Remélem békében és korrekt fizetéssel sikerül lezárnia az ügyét.
! Meg faggattak,hogy van e luk a dróton,mondom a nagy tudásúaknak,hogy a dróton nagyon sok luk van egyértelmű ,erre egyből azt mondták,hogy ez az én hibám,és így én vagyok a felelős!Mondtam a Vt szakembereinek,hogy mutassanak olyan drótkerítést amely nem lukas,erre bepirult arccal hebegtek -habogtak ! 
