2014. November 23. 16:51:00
Navigáció
Főoldal
Bemutatkozunk
Szolgáltatásaink
Ahogyan Mi dolgozunk
Állami vadászvizsga tanfolyam
Fórum
Szakértői adatlapjaink
Díjszabásunk
Jegyzőknek
Kapcsolatfelvétel
Publikációink
Galéria
Linkek
Keresés
Fórumtémák
Legújabb témák
Vadkár, vadkárbecslés
illeték
Vaddisznó által okoz...
Üzemterv, földtulajd...
Vadkár könyv
Legnépszerűbb témák
Nincs elérhető fórumtéma
Felhasználók
Online vendégek: 2

Online tagok: 0

Regisztráltak: 58
Legújabb tag: szabos
Hozzászólások
Vadkárszakértők » Vadkárszakértők fóruma » Társalgó
 Téma nyomtatása
Vadkár, vadkárbecslés
vzoltan
A téma elég tág... Várjunk a kérdéseket, hozzászólásokat. Igyekszünk tudásunknak megfelelően a legjobb válaszokat adni és a segítségetekre lenni.
 
vzoltan
A vadkárbecslési eljárásban a jegyző által kirendelhető szakértőt illetőleg számtalan esetben keresnek meg minket az önkormányzatok, illetve a jegyzői hivatalok. A vadkárbecslési eljárásban fontos, hogy ragaszkodjunk a megfelelő szakértőhöz. Közigazgatási eljárásban (tehát a jegyzői vadkárbecslésnél) csak igazságügyi szakértő rendelhető ki, akinek van a megfelelő szakterületre (mezőgazdasági vadkár illetve erdei vadkár) szakértői kompetenciája, bejegyzése. Az interneten elérhető a szakértők adatbázisa a www.miszk.hu oldalon keresztül. Igazságügyi szakértő hiányában (de csak tényleges hiányában) elfogadható a VM-nál bejegyzett a fenti szakterületekkel rendelkező szakértő is. Ha a szakértő kérdésében hibázunk, illetve hagyjuk hogy ne a megfelelő szakértőt rendeljék ki, úgy egyezség hiányában bírósági szakaszba került ügynél jelentős hátrányba kerülünk.

A becslési módszereket tekintve is vannak olyan elvárások, melyekre jobb ha odafigyelünk....
 
pati
Az lenne a kérdésem, hogy a vadkárbecslésnél alkalmazható-e kármegosztás, ha igen, milyen mértékben.
 
vzoltan
pati írta:
Az lenne a kérdésem, hogy a vadkárbecslésnél alkalmazható-e kármegosztás, ha igen, milyen mértékben.


A jogszabályi 95-5% kármegosztástól el lehet térni, abban az esetben, ha a károsult olyan magatartást, tevékenységet folytatott, mely elősegítette a vadkár keletkezését. Gondolok itt a "vadkár termelésre" és az indukált vadkárra.

A vadkárt erősen indukálja pl.: a monokultúrás termelés (kukorica), korai tarlóhántás, elhanyagolt rágcsálóirtás, stb.

A vadkár termelés már nehezebb eset, elég tapasztaltnak kell lennie a szakértőnek, hogy ezt észrevegye és meg is állapítsa. Sajnos sok példát láttunk erre is... komoly anyagi terhet róva a vadgazdálkodóra.

Az indukált vadkárnál gyakran 50-50%-os kármegosztást javasolok, míg a vadkár termelésnél, bizonyíthatóságtól függően akár 100% is lehet a termelő részesedése.

Vadászüdvözlettel:
 
pati
Köszönöm a választ.
 
pati
Egy újabb kérdésem lenne.
Erdőtelepítést védő kerítés építésének költségei milyen arányban osztódnak meg a vadászatra jogosult és az erdő tulajdonos/kezelő között?
Erre az arányra van-e hatással a területen található vadlétszám, azaz, hogy a 10 éves vadgazdálkodási üzemtervben szereplőhöz képest több vagy kevesebb esetleg annyi vad van?
 
vzoltan
Szia Pati,

153/2009. (XI.13.) FVM rendelet 4. § (2) A vadkárelhárító kerítés létesítése meghaladja a rendes erdőgazdálkodás körét, ezért a (3) bekezdésben említett kivétellel csak abban az esetben létesíthető, ha a vadászati hatóság véleménye szerint az erdősítés védelme a vadállomány apasztásával, vagy más vadkár-elhárítási módszerrel nem biztosítható.

(3) Nem minősül kerítésnek az öt évet meg nem haladó időre létesített vadkárelhárító villanypásztor és a makktermés védelme érdekében létesített 120 cm-nél nem magasabb vadkárelhárító kerítés, de létesítésüket az erdészeti hatósághoz előzetesen be kell jelenteni.

Aztán a Vtv. (vadászati törvény) 79. § (2) A föld használóját az (1) bekezdésben előírt kötelezettségek teljesítésével összefüggésben a rendes gazdálkodás körét meghaladó közreműködésért ellenszolgáltatás illeti meg.

Tehát sajnos ezek szerint a vadászatra jogosult fizeti a kerítést, de csak akkor ha a vadkár más módon nem hárítható el...

Ez azóta van így, mióta kijött az új erdőtörvény végrehajtási rendelete, ami megérne egy alkotmánybírósági felülvizsgálatot...

Korábban a BH P484/2002. rendelkezése szerint jártak el, ahol a költségeket 50-50%-ban kell viselni.

Ha a vadállomány sűrűsége nagyobb, mint amit az üzemterv tartalmaz, az gáz...mert nem megfelelő szinten tartod az állományt és ezért fokozódhat a vadkár...
 
pati
Köszönöm a választ.
 
elekvad
Üdvözöllek.Egy békésmegyei vadásztársaság hiv. vadásza vagyok. Területünkön 600 hektár napraforgó ültetvény van,amit sajnos a nyúl is látogat. 30 db kilövésre kaptunk engedélyt(vadkárelháritás cimszóval). Kb. 50-60 hektáron van rágás. A többit sikerült megvédenünk. A tulajdonossal egyszer találkoztunk a területen,akkor is fenyegetőzött. Ezek azt várják,hogy lőjjünk le minden nyulat ami él és mozog,de ők semmit sem tesznek a kár elkerülése végett,pedig én úgy tudom,hogy a törvény 50-50%-ban előirja a védekezést. Mit tanácsolsz,ha eldurvulna a helyzet. Válaszodat előre is köszönöm.
 
vzoltan
Üdvözöllek a fórumon Kolléga!

A mezei nyúl szerencsére csak rövid ideig károsítja a napraforgót, így, még ha nagyon fáradságos munkával is, de megőrizhető. Célszerű a védekezést (riasztást) a táplálkozási időszakra időzíteni (este). A Vtv. és a Vhr. valóban előír közreműködési kötelezettséget a földhasználó számára, azonban sajnos nem nevesíti azt...

Az ő szemléletük valóban sarkos és nem evilági, ha azt várják lőjetek le minden nyulat a területen... A vadkárelhárításban fontos szerepe van a dokumentációnak is: írásban értesítsétek a földhasználót a keletkezett vadkárról és hívjátok fel tevékeny együttműködésre (tértivevénnyel), A ti munkátokat a hivatásos vadász naplójában és a vadászati beírókönyvbe is dokumentáljátok (ki, mikor, mennyi ideig, stb.) A kirendelt szakértő ezek alapján tud a kármegosztásról dönteni...

Megjegyzem, ha a földhasználó nem gondoskodik előzetes vadkárbecslésről, akkor a későbbiekben már nem állapítható meg egyértelműen, hogy mi okozta a napraforgóban keletkezett tőszámhiányt, vagy tősarjadzást.

Próbáljátok megkeresni a közös nevezőt és ha lehet elkerülni a peres eljárást. Kártérítési kötelezettségetek lesz, ha kezdeményezi időben a kárbecslést és a per elég költséges. Természetesen, ha elrugaszkodik a realitásoktól, akkor nincs mit tenni...

Remélem tudtam neked segíteni, ha maradt nyitott kérdés írj nyugodtan.
 
elekvad
Köszönöm eddigi válaszod. Azt szeretném még kérdezni,hogy a kár észlelésétől mennyi idő után kell kárszakértőt hivni,mert a tulaj saját maga akar szakértőt kérni,de még nem tette meg. És már elltelt kb. 1 hét. És,ha nem tudunk megállapodni,a vadásztársaság idényen kivül kilőtt nyulait és azok szaporulatait ki tériti meg. Vagy az is minket terhel meg a vadkár is? A naplóba és a beiró könyvbe is dokumentálva van minden egyes kimenet. Remélem nem okozok nagy gondot kérdéseimmel.
 
vzoltan
Azért van az oldalunkon fórum, hogy az ilyen jellegű kérdésekre válaszoljunk és segítsünk. Tehát csak nyugodtan...

A jogszabály szerint a kár észlelését követően haladéktalanul értesíteni kell a vadászatra jogosultat. Ha békés a viszony és megfelelő emberi kapcsolat van a felek között, akkor nem kell a jegyzői eljárást feltétlenül lefolytatni. Ekkor is célszerű szakértőt hívni, azonban a feleknek egyformán el kell fogadni a szakértő személyét. Jegyzői eljárásban a jegyző rendeli ki a szakértőt (erről a GyIK-ben olvashatsz részletesen). Az ügyfél (földhasználó) javaslatot tehet a szakértő személyére, azonban meg kell felelnie a jogszabályi kritériumoknak...

A vadkárért a szakértő által meghatározott mértékben Ti vagytok a felelősek. A vadkárelhárítás során kilőtt nyulak értékét (bérvadászati érték) én levonnám a kárértékből, hiszen az elmaradt haszonként jelentkezik nálatok. Sajnos ez nem bevett gyakorlat, pedig jogszerű volna. A szaporulat értéke kényes dolog, hiszen ismerni kell a területre vonatkozó felnevelt szaporulat arányát, stb., tehát nem igazán kivitelezhető.

A napraforgó nemrég bújt ki (legalábbis mifelénk), tehát van még ideje a földhasználónak a kárbecslési eljárás megindítására. A kárt okozó vadfaj kárképét (jelen esetben a mezei nyúlét) egy idő után nem lehet biztonsággal beazonosítani. Erre neki kell odafigyelnie. Ha a nyomok és a rágáskép eltűnik, a kár okozója beazonosíthatatlan lesz.
 
elekvad
Üdvözöllek. Bocs,hogy megint zavarlak. 600-hektár napraforgóban 8-hektáron lett kár. 1,3 millió forintot követel a tulajdonos. Ki is hivott egy kárszakértőt,de a vadászatra jogosultat ki sem hivták a területre és úgy fényképesztek és igy állapitották meg a kárt,hogy mi jelen sem voltunk. Mutogatot a tulajdonos fényképeket,de honnan tudjam,hogy azok hol készültel,mert nem beazonosithatóak. És volt állitólag pár hektáron rávetés a régire ilyenkor mi a teendő. A napraforgó már térdig ér mit tegyünk szerinted?? Kérjünk a jegyzőtől másik szakértőt??
 
vzoltan
Üdvözöllek!

Ha jól értem, akkor a földhasználó magánszakértőt kért fel, aki adott neki egy szakvéleményt.
A vadkárbecslési eljárás háromféle képen folyhat le:

1.) Egyezségi szakasz: a földhasználó a kár keletkezéséről értesíti a vadászatra jogosultat és közös nevezőre jutnak 8 napon belül. Közösen kérhetnek fel kárszakértőt (aki bárki lehet, bármilyen végzettséggel, a lényeg a mindkét fél felőli bizalom), vagy egyszerűen egyezséget kötnek.

2.) Az 1.) esetben nem jött létre egyezség, úgy a FÖLDHASZNÁLÓ (csak Ő) közigazgatási hatósági eljárás keretében kérheti a területileg illetékes jegyzőt a vadkárbecslési eljárás lefolytatására. A jegyző a Ket. szerint (2004. évi CXL. törvény) rendelhet csak ki szakértőt (csak igazságügyi szakértőt). A jegyző értesít benneteket is, mert köteles ezt megtenni, de nem kell részt vennetek a becslésen. A szakértő díját az ügyfél (a földhasználó) fizeti. A jegyző a szakvélemény alapján megkísérli az egyezség létrehozását. Ha ez sem sikerül, akkor a földhasználó (csak Ő) 30 napon belül mehet bíróságra.

3.) A földhasználó közvetlenül a bíróságtól kéri a kárának megtérítését. Ilyenkor keresetet és előzetes bizonyítási indítványt nyújt be és a bíróság rendel ki igazságügyi szakértőt.

A Ti esetetekben egyik sem történt még meg, tehát nincs mit követelni egyenlőre. A keletkezett kárt a nektek felróható mértékben meg kell téríteni, de ez még odébb van. Azt sem tudom, mi alapján állapított meg most kárértéket a szakértő??? Most csak előzetes kárfelmérés lehetett volna, a kárértéket az aratás előtt meghatározott terméshozammal lehet kiszámítani.

Tehát azt tanácsolom, üljetek le a földhasználóval és beszéljétek át ezt a dolgot. Próbáljátok felvilágosítani, hogy mi az eljárás rendes menete. Fő szempont a békesség!
 
elekvad
A tulajdonos elénk rakott egy papirt amin a vetést a vetőmagot a vegyszerezést és az üzemanyag árát követeli egyenlőre,aminek az értéke 8 hektárra 1.3millió. Ez jogos?
 
vzoltan
Ez így nem egészen...
Megegyezés kérdése. De ha valóban újravetette a 8ha-t, amit nehezen tudok elképzelni, akkor ezeknek a költségeknek max. a 95%-a a tiétek, de hangsúlyozom, csak egyesség esetén. Nem diktálhat senki sem, nem kényszeríthet benneteket bele egyezségbe sem.

Akkor lenne értelme az újravetésnek, ha a 8ha összefüggő terület. Ez mezei nyúl kárnál elég elképzelhetetlen...
ha-onként 20-25.000,-Ft/ha a magágykészítés, tárcsázás, vetés, vetőmagszállítás, vegyszerezés. Ehhez jön a vetőmag ára és a vegyszer ára... Nagyon sokallom az 1,3 millió Ft-os összeget...
Szerkesztette: vzoltan - 2011-05-25 19:11
 
korlanu
Üdvözlöm Szakértő Úr!

Látom jó tanácsokkal el tudja látni a vadásztársaság emberét,de legalább ez a vadőr aki írt önnek,megtesz mindent amit megtehet!Én egy földtulajdonos vagyok kertészetem van, ami kb 13 Ha és karfiolt,káposztát ,paprikát teremlek rajta és nem birok a nyulakkal.Annyira el van szaporodva a kertészetemben,hogy milliós károkat okoz.Hiába szóltam a vadásztársaságnak semmit sem tesznek ellene!Én megtettem sok mindent,körbe is van kerítve, vadriasztó szert alkalmaztam a kerítésnél.Egész éjjel kergetem az épp elültetett területről a nyulakat!Mikor mondom Vt-nek,hogy vadkárt fizessenek erre az a válasz,hogy nincs pénzük!Ha jól tudom,akkor már kerítésnek sem kell lenni,hogy az 5% feletti vadkárért fizetniük illene!? Mely hatóságnál kezdeményezhetem ,hogy kötelezzék a vadásztársaságot a kár megelőzésére,és valójában meg is történjen a vadkárelhárító vadászat,ne csak papíron legyen ez meg!?Egyébkén Szabolcs-Szatmár Bereg megyében van ez a problémás galeri!

Üdv.

KORLANU
 
vzoltan
Kedves Korlanu!

Mi mindenkinek igyekszünk a tudásunkhoz és tapasztalatunkhoz igazodó jó és hasznos tanácsokkal szolgálni. Az Ön esetében nem lehet a vadkár meg nem térítés indoka az, hogy a Vt.-nek nincs pénze! A vadászat nem szociális juttatás, így aki vadásztársasági tag, annak számolni kell annak anyagi vonzataival is. Itt elsősorban a vadkárfizetésre gondolok. A vadkár térítését szabályozó jogszabályok a keletkezett vadkárérték 95%-ának megtérítését irják elő a vadászatra jogosultnak. Ettől csak akkor térünk el, ha a vadkár keletkezése a földhasználónak felróható (nem a rendes gazda gondosságával jár el), illetve a vadkármegelőzési kötelességét nem teljesítette. Ez az Ön esetében természetesen messzemenőleg nem áll fent, amennyiben a leírtak szerint jár, járt el.

Első lépésként értesítse a vadászatra jogosultat (írásban, tértivevénnyel), hogy a földjén vadkár keletkezett. Az átvételt követő 8 nap után indítson vadkárbecslési eljárást a területileg illetékes Önkormányzat Jegyzőjénél. Kérje a jegyzőt, hogy a hatályos jogszabály szerint rendeljen ki szakértőt (csak igazságügyi szakértő, mezőgazdasági vadkár szakterülettel).

Párhuzamosan nyújtson be kérelmet a Szabolcs-Szatmár Bereg megyei Kormányhivatalban működő MgSzH Földművelésügyi Igazgatóságának Vadászati és halászati hatóságához állományszabályozó vadászat elrendelésére.

Amennyiben ezek nem vezetnek eredményre, úgy mielőbb forduljon bírósághoz és kérje a kárának megtéríttetését.

Remélem a segítségére voltam.
 
korlanu
Tisztelt Vzoltán!

Egyenlőre köszönöm a segítségét ,jövő héten elindítom a leírtakat. Csak az egyik kérdésemre nem kaptam választ, ha megtenné és válaszolna ! Amelyik úgy szólt ,hogy nem kell a gazdálkodónak körbe keríteni a földjét akkor is köteles a Vt. fizetni ha 5% felett van a vadkárt? Nem hivatkozhatnak a kerítésre ,hogy van vagy nincs!? Mert az én esetemben már az is ok volt,hogy nem jó kerítés van kihúzva,mert nem elég a 160cm ,meg nem csirkehálós a drót Smile ! Meg faggattak,hogy van e luk a dróton,mondom a nagy tudásúaknak,hogy a dróton nagyon sok luk van egyértelmű ,erre egyből azt mondták,hogy ez az én hibám,és így én vagyok a felelős!Mondtam a Vt szakembereinek,hogy mutassanak olyan drótkerítést amely nem lukas,erre bepirult arccal hebegtek -habogtak ! Smile


További Szép Napot!
 
vzoltan
Kedves Korlanu!

A válaszomban mindjárt az elején kitértem arra, hogy a vadászatra jogosult köteles a keletkezett vadkár értékének 95%-át megtéríteni. A kerítésre vonatkozólag nincs kötelezettségi előírás egyik jogszabályban sem. Az, hogy Ön bekerítette sokat tett a vadkár megelőzéséért. Az 5% feletti vadkárt nem értem igazán....
Szerintem tévesen értelmezik a jogszabályt... nem az 5% feletti kárt kell megtéríteni, hanem a keletkezett vadkár 95%-át, tehát a földhasználónak a keletkezett vadkár 5%-át kell eltűrnie.

Remélem békében és korrekt fizetéssel sikerül lezárnia az ügyét.
 
Ugrás a fórumra:
Bejelentkezés
Felhasználónév

Jelszó



Még nem regisztráltál?
Regisztráció

Elfelejtetted jelszavad?
Új jelszó kérése
Hirdetés, Ajánló
Holdnaptár

Holdfázis
Időjárás